Az Osztrák Északnyugati Vasúttársaság (ÖNWB) célja az volt, hogy Znojmo, Havlíčkův Brod, Kolín, Nymburk, Mladá Boleslav és Děčín városokon keresztül összekösse Bécset és Berlint. Ennek a vonalnak a nagy része ma már nem a fő vasútvonalakon halad. Az egykori mellékvágány, az úgynevezett Polabská pálya – amely Nymburkot, Lysá nad Labemet, Mělníket, Střekovot (Ústí nad Labem) és Děčínt köti össze – viszont fontos teherszállítási útvonallá vált. Az eredeti, 1870-ből származó Poděbrady állomás épülete megfelelt az osztrák Északnyugati Vasút szabványainak (azaz IIIB kategóriájú, kétszintes épület volt). Az új állomásépület építését követően lakóépület céljára átalakították, és a mai napig fennmaradt, ugyanezzel a másodlagos funkcióval.
1919-ben megkezdődött a Poděbrady-fürdő nagyszabású építése, és a városrendezési terv részeként a felvételi épület új helyét is kijelölték. Az új fürdőváros központi része egy hatalmas parkos tér lett, amely a történelmi központtól egészen a vasútvonalig terjedt. Mivel az új épület 1924-es első tervei nem feleltek meg a városi képviselők elvárásainak, a Vasútügyi Minisztérium megkereste Vojtěch Krch (1892-1966) építészt, aki 1919-1920 között a minisztérium építésügyi osztályán dolgozott. Az általa 1928-ban tervezett projektet 1929-1931-ben a pardubicei érdekeltségű „A. Kratochvíl és Ing. J. Veselý” vállalat valósította meg.
Ezen kívül Vojtěch Krch tervezte a Hněvice u Štětí (1919-1922), Česká Třebová (1920-1924), a szlovákiai Štrba (1928) és Roudnice nad Labem (1930-1932) vasútállomások épületeit, valamint az Olmützben található Csehszlovák Államvasutak Igazgatóságának székházát (1926).
A Poděbrady vasútállomás épülete (210/17 számon) vasbeton szerkezetű, téglafalazattal ellátott épület. Jellemzője a kifinomult kompozíció és a működés egyértelműségének hangsúlyozása. Az egyes részek térfogata megfelel a belső funkcionális elrendezésnek. Az épület középpontjában egy monumentális, kétszintes fogadócsarnok áll, amely megőrizte az eredeti padokat és táblákat.
A fogadócsarnokhoz a keleti oldalon csatlakozik a háromszintes lakóépület (1455. számon) dolgozói lakásokkal és a földszinten kialakított irodákkal. A nyugati oldalon pedig egy kisebb, üvegezett, félköríves apszissal rendelkező étteremépület kapcsolódik, amely a park hosszanti tengelyében helyezkedik el. Kiemelkedő építészeti jellegzetességek a fogadócsarnok vízszintes sávos ablakai, valamint a bejáratok és a peron feletti esővédők. A csarnok bejáratát Karel Štipl (1889-1972) Csehszlovákia államcímerének gránit domborműve díszíti. A fogadócsarnok belsejében Jan Kodet (1910-1974) a „Vasút villamosítása” című bronzszobra látható, az ablakokat pedig Rudolf Gajdoš (1908-1975) festményei díszítik.
Vojtěch Krch Poděbrady vasútállomása a csehszlovák funkcionalista építészet kiváló példája, és az ország egyik első funkcionalista vasútállomása. Egyben az egész modern fürdőváros építészeti együttesének is meghatározó épülete. A Poděbrady vasútállomás 2010 óta örökségvédelmi oltalom alatt áll.
