A biatorbágyi viaduktok a Füzes-patak széles völgyét hidalják át 20-25m magasságban. A jobboldali, északi (körforgalom felöli) viadukt 1883-1884-ben a Budapest-Kelenföld-Újszőny (most Komárom) vasútvonal kivitelezésekor épült. A hídszerkezet hegeszvas anyagú, 2×40,6 m támaszközű, háromtámaszú rácsostartó szerkezet volt, melynek anyagát a Resicai Vasgyár állította elő. A híd nyílásai 38,29 m + 38,12 m +2×12 m (terméskő boltozat a hídfőknél). A hídszerkezettel kezdetektől fogva statikai problémák voltak, 1903-ban már szükség volt a főtartók megerősítésére. A megnövekedett terhelés miatt pedig 1934-ben a teljes hídszerkezet cseréjére kerül sor. Ehhez a megszüntetett baroki völgyhíd folytacél anyagú 2x40m-es kéttámaszú elemeit használják fel.
A baloldali (déli) völgyhidat a Budapest – Hegyeshalom vonal második vágányával egyidőben, 1898-ban építették. A baloldali viadukt már folytacélból készült 2×41,2 m támaszközű, kéttámaszú rácsostartó szerkezet volt. A hídszerkezet anyaga Diósgyőri Vasműből származott, a MÁVAG gyártotta és szerelte. A híd nyílásai 39,70 m + 39,70 m + 2x 10,00 m +2 x 10,00 m (terméskő boltozatok a hídfőknél).
A baloldali viadukthoz kapcsolódik Magyarország legismertebb terrorista merénylete. 1931. szeptember 13-án 0h15m körül Matuska Szilveszter felrobbantotta a Budapest felőli hídfőn az egyik sínszálat a Budapestről Bécsbe tartó gyorsvonat alatt. A robbanás következtében a gőzmozdony, szerkocsi, poggyászkocsi és 5 személykocsi a mélybe zuhant. A szerencsétlenség következtében 22-en életüket vesztették, és sokan megsebesültek. A hídszerkezet csak kis mértékben károsodott, amit hamar kijavítottak és három hét múlva újraindulhatott a forgalom a baloldali viadukton.
A Budapest-Hegyeshalom vasútvonal 1931- 1932. évi villamosítását követően a biatorbágyi völgyhidak áthidaló szerkezeteit meg kellett erősíteni. Erre 1941-ben került sor. A hidakat egy ritkán alkalmazott módszerrel, a rácsos főtartók alá helyezett parabola ívvel erősítették meg. 1944-ben a második világháború vége felé a völgyhidakat a visszavonuló német csapatok fel akarták robbantani, de erre szerencsére nem került sor a szovjet csapatok gyors előre nyomulása, illetve a hídőrség áldozatvállalása miatt.
Az 1960-70-es években a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése nagyobb sugarú ívek (legalább 900m) kialakítását tette szükségessé, a meglévő 300-400m-es rádiuszú ívek helyett. Ez gazdaságosan új nyomvonal kijelölésével volt megvalósítható, ami miatt 1977-ben a viaduktokon megszűnt a vasúti személyforgalom, majd 1979-ben a lecsökkent teherforgalom is.
A jobboldali viadukt jelenleg gyaloghídként, kilátóként szolgál, a baloldali viadukt le van zárva.
