Rynoltice Vasútállomás

Rynoltice,

Kategória:

Cím:

~ 204–208, Rynoltice

463 53, Liberec Region, Czech Republic

Kartográfiai adatok:

A Česká Lípa és Liberec városok közötti vasúti összeköttetést az Ústí-Teplice Vasúttársaság (ATE – Aussig-Teplitzer Eisenbahn) építette 1897 és 1900 között az észak-csehországi transzverzális vasútvonal utolsó – és műszakilag legigényesebb – szakaszaként, amely az érchegységi régióból a barnakőszén szállítását biztosította Liberecbe. A mindössze 7 kilométeres, Křižany és Karlov közötti szakaszon öt alagút és négy kőhíd található, amelyek közül a legnagyobb, egy 29,5 méter magas és 200 méter hosszú viadukt a Kryštofovo Údoli nevű festői völgy nevezetességévé vált.

Mivel Rynoltice után következik az egész vonal leghosszabb emelkedője, amelyet a tehervonatoknak egy másik mozdony segítségével kellett megmászniuk, a helyi állomást el kellett látni kiszolgáló létesítményekkel. Ideértve egy ma már nem létező fordítókorongot, egy kőfalazatú, kétállásos mozdonyszínt (206. sz.) és egy vízművet (205. sz.) is, amelyet mára lakóházzá alakítottak át.

Fennmaradt a hagyományos, fából készült raktárépület (207. sz.), a vágányhálózat keleti végén lévő őrház (204. sz.), a parkosított környezet, valamint az 1940-es évekből származó mechanikus sorompó.

A rynolticei utasforgalmi épület (208. sz.) egyike annak az öt azonos épületnek, amely ezen a vasútvonalon található. A másik négy Brništěben, Zdislavában, Křižanyban és Karlov pod Ještědemben maradt meg jó állapotban.

Az épületek alaprajzai az előző, Litoměřice és Česká Lípa közötti szakasz építése során használt, közepes méretű állomásépületek szabványtervei alapján készültek. Homlokzatukat -akárcsak az ezen a szakaszon található legnagyobb utasforgalmi épületekét, -amelyek Mimonban, Jablonné v Podještědíban és Liberec-Horní Růžodoleban maradtak fenn- vakolatlan tégla falazat, kőből készült ablak- és ajtókeretek valamint fagerendás nyeregtetők jellemzik.

E megoldás eredete tökéletesen illusztrálja a vasúti építészet tágabb összefüggéseit: a vasúti épületek vakolatlan falazatát (többek között) Hartwig Fischel (1861-1942) építész és újságíró hozta be Ausztria-Magyarországra, aki 1888 óta együttműködött a Ferdinánd Császár Északi Vasút tervezőirodájával. A vasúttársaság mérnöke, Anton Dachler (1842-1923) volt, aki a morvaországi Kojetíntől a sziléziai Bílskoig húzódó vasútvonal mentén található felvételi épületek egyedi, valamint szabványterveit készítette.

Ezek a tervek olyannyira megtetszettek felettese, Hermann Rosche mérnöknek (1852-1911), hogy Roche 1897-es, az ATE építési igazgatójává való előléptetése után is támogatta ezeket a homlokzati kialakításokat, amikor megalkotta “remekművét”, a 086-os számú, Liberec és Česká Lípa közötti, ma ismert vasútvonalat.

Kortárs galéria

Fotók:

1 - 10 – photos Lukáš Beran (2021)

Történelmi galéria

1 – scan: Mojmír Krejčiřík, Česká nádraží. Architektura a stavební vývoj III/I, Prague 2009, p. 67 (1899)
2 – archive of the Research Centre for Industrial Heritage FA CTU Prague (1899–1900)
3 – archive of the Research Centre for Industrial Heritage FA CTU Prague (undated)
4, 5 – scan: H.[ermann] Rosche, Die Viaduct- und Tunnelbauten in der Strecke Niemes – Reichenberg der Nordböhmischen Transverzalbahn, Zeitschrift des Österreichischen Ingenieur- und Architekten- Vereines LIII, 1901, no. 9, pp. 133–141 (1901)