A Pest-Hatvan vasútvonal 68 km-es szakaszán 1867 áprilisában indult meg a forgalom. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést 1867. május 29-én ratifikálta Magyarország helyreállított országgyűlése. Ezt követően 1867. június 8-án, Ferenc József császárt és Erzsébet császárnét Magyarország királyává és királynőjévé koronázták.
A királyi pár koronázási ajándékként kapta a gödöllői kastélyt (Grassalkovich-kastély). Erzsébet királyné – 1898-ban bekövetkezett haláláig – rendszeresen látogatta a kastélyt, ahova férje, Ferenc József is gyakran elkísérte.
Kezdettől fogva gondot okozott a királyi házaspárnak a vasútállomáson várakozás, mivel az állomáson a „váróteremnek használt szobácska kicsi, fülledt levegőjű és piszkos volt”. Így 1868 -ban egy ideiglenes tiroli stílusú fa pavilont majd 1882-ben neoreneszánsz stílusú új királyi várótermet építettek a királyi párnak. Néhány forrás ugyan Ybl Miklóst tünteti fel a Királyi Váró tervezőjeként, viszont az újabb művészettörténeti kutatások tervezőként inkább Rochlitz Gyulát, a Keleti pályaudvar tervezőjét valószínűsítik.
Bár az impozáns Királyi Váró egyszintes épület volt, magassága mégis megegyezett a kétszintes vasútállomáséval. A Királyi Váró város felőli oldalán portikusz található, négy jón oszlopon nyugvó előtető, ahol a király fogata várakozhatott. A bejárattól egy rövid (kurta) folyosó vezet a nagy váróterembe az úgynevezett Hercegi Váróba, melyet a bordó szín dominál. A Hercegi Váróból nyílik a király és királyné szobája. Ferenc József szobáját olivazöld tapéta és olivazöld kárpitú ülőgarnitúra jellemezte, míg Erzsébet királyné (Sisi) szobáját a halvány sárga szín.
Erzsébet királyné 1898-as meggyilkolását követően – egy olasz anarchista Luigi Lucheni Genfben megkéselte – Ferenc József ritkán kereste fel a gödöllői kastélyt, utoljára 1911-ben járt Gödöllőn. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót.
A második világháború vége felé a visszavonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomás épületét és felgyújtották a szénkészletet a Királyi Váró pincéjében. A királyi váróterem leégett, csak a falak maradtak épen. 1945 -ben lapos tetőt építettek a falakra, és az épület jegypénztárként és váróteremként szolgált a nyilvánosság számára. 2011 -ben a Királyi Várót a Norvég Alap támogatásával rekonstruálták az 1882 -es eredeti tervek alapján. A felújítás ICOMOS díjat kapott. Jelenleg az épület múzeumként és esküvők, konferenciák, kamarakoncertek rendezvénytermeként működik.
