A Tátrai Villamosvasút (TEŽ) megalakulása óta biztosítja a környezetbarát közlekedést a Magas-Tátrában. Ez a legrégebbi villamosított vasút Szlovákiában, amelyet a vasútépítéssel egy időben villamosítottak.
A TEŽ egyben a legmeredekebb adhéziós hegyi pálya is a Szlovák Államvasutak (ŽSR) hálózatán, kilométerenként 59 ezrelékes emelkedővel. A pálya teljes hossza 35 km, ebből 19 km kanyarokból áll. A pálya kanyargós nyomvonala alkalmazkodik a domborzathoz, festői kilátást nyújtva a tátrai tájra.
A TEŽ áramellátó rendszere 1500 V egyenáramú, a nyomtáv 1000 mm. A maximális pályasebesség 60 km/h.
A pályák vonalvezetése és egyes állomásépületek megjelenése a mai napig nem változott, például Tátralomnic (Tatranská Lomnica) és Ótátrafüred (Starý Smokovec) állomásai az első vonatok idejéből származó épületek stílusát őrzik. Viszont az utasok számának növekedése, továbbá az utasok biztonságával és kényelmével szemben támasztott egyre magasabb követelmények szükségessé tették az eredeti állomások új épületekkel való felváltását. Az új, 1435/1000 mm-es vegyes nyomtávú állomáskomplexum építése Poprádon 1991-ben szükségessé tette a Poprád-Nagyszalók (Veľký Slavkov) szakaszon a TEŽ vonal átvezetését a Poprádi elkerülőn.
A Tátrai Villamosvasút számos olyan speciális műszaki és üzemeltetési létesítményt is tartalmaz, amelyek támogatják a nyújtott szolgáltatások megbízhatóságát, biztonságát és kényelmét.
A poprádi „dupla nyomtávú” mozdonytelep mind a normál nyomtávú mozdonyokat, mind a TEŽ 1000 mm-es nyomtávú speciális mozdonyait is kiszolgálja. Nagyobb javítások esetén a Csorba (Štrba) felől érkező fogaskerekű vonatokat is fogadja.
Bár a TEŽ vonalak egyvágányúak, a villamos személyvonatok üzemeltetése hatékonyan megoldott Nagyszalók, Pod Lesom, Ótátrafüred, Tátraszéplak (Tatranská Polianka) és Felsőhági (Vyšné Hágy) vasútállomásokon található kitérőknek köszönhetően. Az Ótátrafüred-Tátralomnic vonalon a kétcsuklós szerelvények ingajáratként közlekednek, mivel csak olyan megállók vannak, ahol nincsenek kitérők. Nagyszalókon egy deltavágányt használnak a szerelvények szükség szerinti fordítására. A Felsőtátrafüreden (Horný Smokovecben) található, az 1912-ben épült történelmi vontatási transzformátor ma is működik, és nemzeti kulturális műemlék.
A TEŽ gördülő állományában elsősorban vonatszerelvények, működőképes történelmi mozdonyok és egyéb járművek találhatók. A speciális segédjárműveket javításokhoz, rendkívüli szállítási feladatokhoz, valamint a pálya és a felsővezeték karbantartásához használják.
Bár a „zubačka” nem tartozik a TEŽ hálózathoz, elhelyezkedése és szolgáltatásai kiegészítik. A keskeny nyomtávú fogaskerekű vasút (szlovákul: zubačka) a Csorba – Csorbató (Štrbské Pleso) útvonalon épült 1896-ban. Ez szolgált a legrövidebb összeköttetésként a Bohumín-Kassa vasútvonal és a vonzó alpesi táj között. A pálya eredetileg gőzüzemre épült. 1970-ben új, villamosított fogaskerekű vonalat építettek, melyet a Csorba (Štrba) alállomásról tápláltak. Az 5 km hosszú pályán a maximális meredekség 150 ezrelék, 47 530 foggal (10 fog/méter).
A teljes TEŽ hálózat, beleértve a fogaskerekű vasútvonalat is, ma is teljesen működőképes, és hatékonyan biztosítja a környezetbarát személyszállítást a Tátrai Nemzeti Park védett területén.
A TEŽ közlekedési hálózat kezdettől fogva saját energiaforrással rendelkezett: a poprádi erőműből jövő 15 kV-os nagyfeszültségű távvezetékből és a felsőtátrafüredi (Horný Smokovec-i) transzformátorból áll.
Az eredeti, Poprádtól Ótátrafüredig tartó elektromos vezetéket (amely 1908 óta működött, és az áramot a felkai vízerőmű állította elő) 1911-ben Tátralomnicig és a Csorbatóig akarták meghosszabbítani. Ehhez egy új, nagy teljesítményű áramforrás kiépítésére volt szükség. Az új hőerőművet a poprádi vasútállomás közelében építették fel a Kassa-Bohumín vonal mentén, hogy a gőztermeléshez szükséges szénszállítási költségeket minimalizálják. Az erőművet 1912 augusztusában helyezték üzembe.
Az erőmű több blokkból álló épületkomplexum. Az épülettömb közepén két párhuzamos, egymás melletti csarnok van, az egyik a kazánház a gőztermeléshez, a másik a gépház a generátorokkal. A két szomszédos csarnokot egy traktus zárja le, melynek sarkában egy magasabb toronyépület továbbá egy vezérlőterem található az alállomással.
Az épület a mai napig megmaradt eredeti térszerkezetében, beleértve a pincét és a kéményt is. Megmaradt az eredeti belső térelrendezése, a tető eredeti sodronygerendái, valamint az egykori generátorcsarnokban az emelt galéria lépcsővel és díszkorláttal. Az eredeti gépészet azonban nem maradt meg. Az épület ma a Tátra Galériát szolgálja ki.
A homlokzatok egységes kialakításúak: az épületsarkokban lévő sötétvörös téglafelületek és a koronapárkány alatti íves fríz kombinációja kontrasztosan keretezi a vakolt falak okkersárga világos felületeit. A lábazat ciklopfalazás (vagy küklópszfalazás) módszerével készült. Az összes homlokzatot magas, függőleges ablaknyílások törik át.
A Felsőtátrafüred (Horný Smokovec) Pekná vyhlídka városrészében található vontatási transzformátor épülete ugyanabban az időszakban épült, mint a poprádi hőerőmű, melyhez 15 kV-os nagyfeszültségű vezetékkel csatlakozott. Mindkét épületet 1912-ben helyezték üzembe.
A transzformátorépület feladata a kezdetektől fogva ugyanaz volt: az erőműben termelt (később a villamos közhálózatból kapott) váltakozó áram egyenárammá alakítása a Tátrai Villamosvasút felsővezetékének igényeihez. Az épület ma is ezt a célt szolgálja. Az építkezés idejéből származó technológiai berendezések ma is működőképesek és üzemelnek. A kapcsolóberendezéseknek és a tároló akkumulátoroknak köszönhetően lehetőség van a villamosvasút közlekedésére hálózati áramkimaradások idején is.
A transzformátorház külseje lényegében változatlan maradt az építése óta. Jól felismerhető a transzformátorállomás technológiai csarnoka, a hangsúlyos magasított toronnyal. A csarnok mellett található a személyzet számára kialakított terület. Az épület szecessziós stílusban, stilizált geometrikus formákkal díszítve épült. A poprádi erőműhöz hasonlóan az épületen a vörös vakolatlan téglafalazatot világos okkersárga vakolt falakkal kombinálták. Vörös tégla keretezi az épületsarkokat, a párkányokat, a díszítő rozettákat és az épület összes nyílását. A falak magas lábazatát kőből készült ciklopfalazat alkotja, a technológiai rész fémkeretes ablakai osztóráccsal vannak ellátva.
Mindkét épületben megmaradt a kötélmerevítésű tetőszerkezet és a főcsarnok falainak plasztikus dekorációja.
A hibátlan mestermunkák, a nagyvonalú térbeli megoldások és a fantáziadús építészeti kifejezésmód azt mutatja, hogy ezek nem csupán szigorúan funkcionális épületek, hanem esztétikusan megtervezettek is, és tükrözik az ipari fejlődés iránti korabeli lelkesedést.
Mindkét épület tervezője ismeretlen. Csak a kivitelező cég ismert, amely valószínűleg mindkét épületet megépítette.
A felsőtátrafüredi áramátalakító épülete és berendezése a poprádi erőművel együtt képet ad az egyik első szlovákiai villamosvasút műszaki megvalósításáról, és ebben rejlik a komplexum egyedisége.
