Uherské Hradištěben már 1883-ban vasútat létesített az Osztrák Helyiérdekeltségű Vasúttársaság (ÖLEG), és már öt évvel később a Staré Město és Uherský Brod között futó 20 kilométeres helyi vonalat összekapcsolták a Brno és a szlovákiai Trenčianska Teplá városát összekötő Vláry-vonallal. Az 1920-as évek közepén az Államvasutak Brnói Igazgatósága két új, egyforma utasforgalmi épületet építtetett, egyet Uherský Brodban, amelyet 1927. október 12-én nyitottak meg, egyet pedig Uherské Hradištěben, amelyet pontosan három évvel később ünnepélyes keretek között, Rudolf Mlčoch vasútügyi miniszter jelenlétében avattak fel.
Az Uherské Hradiště-i állomás tervét az Igazgatóság építési osztálya készítette 1925-ben, de azt Miloš Fikr mérnök (1892-1968), a Vasúti Minisztérium építési projektekért felelős tisztviselője átdolgozta, és „a jellegzetes népi építészet elemeit” alkalmazta. Ez leginkább a ferde vagy legyező alakú deszkákkal borított magas fa nyeregtetőkben és a perontetőknél alkalmazott ácsmunkában nyilvánult meg. Az épület funkcionális és aszimmetrikus elrendezése így hozzájárult a „festői külső” kialakításához.
Az idegenforgalom népszerűsítésével foglalkozó állami szervezet (a brnói Külföldiek Regionális Szövetsége) kezdeményezésére a két új állomásépületet a helyi, egyedülálló morva-szlovák néprajzi régió népi hímzéseinek motívumaival díszítették. Rozka Falesnikova (1900-1983) festőművésznő eredetileg gipszre festette a díszítéseket, de azok nem voltak elég tartósak, ezért az épület első, 1957-es felújításakor a művésznő és tanítványai más módszerrel, a kétszínű sgraffito technika alkalmazásával festették újra a mintákat.
Az épületet 2004-ben ismét felújították, és 2011-ben egy országos felmérésen elnyerte a „legszebb vasútállomás” címet. Az Uherský Brodban található ikerpárjával együtt valószínűleg ez az állomás a vasútépítészet népi motívumok felhasználásával történő megreformálására és kontextusba helyezésére irányuló korabeli erőfeszítések leglátványosabb eredménye.
