Az 1846-1847-es években kezdődött meg az első dél-bánáti vasútvonal építése, az Oravicabánya-Karasjeszenő-Fehértemplom-Báziás (Oravița-Jasenovo-Bela Crkva-Bazijaš) nyomvonalon. Az építkezés többszöri megszakítása után 1854-ben fejeződött be és nyílt meg a teher-, majd két évvel később a személyforgalom számára. A vonal eredeti célja gazdasági volt: összekötni Oravica bányászati központját a legközelebbi folyami kikötővel, Bazijašsal. A vasút hossza 63 km volt, ebből 27 km a mai Szerbia területén, 36 km pedig a mai Románia területén haladt.
A vonal központi állomása a mai Szerbia területén található Jasenovo faluban volt. Ezt 1858-ban bővítették ki, amikor megnyílt a Temesvár-Versec-Jasenovo (Timisoara-Vrsac-Jasenovo) vonal. A fogadóépületen kívül volt még a telephelyen műhely, fémolvasztó, víztornyok a gőzmozdonyok töltésére, szénfeldolgozó, valamint egy fordítókorong.
A jasenovói vasútállomás fogadóépülete hosszúkás téglalap alakú, a középső része egyszintes, a két szárnyépület pedig a homlokzatból enyhén kiugró egyemeletes tömböket formál.
A főépület bejáratát egy jellegzetes, háromszög alakú nyeregtető -középen kör alakú ablakkal- emeli ki. A téglából készült díszítőelemek a nyílások körül, az épület sarkain és a párkányokon hangsúlyosan helyezkednek el. Az eredeti létesítményben első- és másodosztályú várótermek, külön váróterem a gyermekes anyák számára, étterem, büfé, valamint a vasúti dolgozók számára fenntartott lakások kerültek kialakításra.
A fehértemplomi (Bela Crkva) vasútállomás szintén téglalap alaprajzú, hangsúlyos egyszintes középső résszel, melyet háromszögletű nyeregtető zár. E részhez, a sínek felé nézve egy kétszintes fa tornác csatlakozott, amelyet később eltávolítottak. Az oldalsó melléképületek földszintesek. Míg a térbeli összeállítás a kor jellegzetes vasúti épületeinek koncepcióját követi, addig a díszítés igen szokatlan, inkább klasszicista, hiányoznak a jellegzetes tégladíszítések.
Az első világháború után a vonalat fokozatosan felszámolták. Mára a síneket végleg elbontották, és az egykori vasútvonal mentén álló épületek nagy része teljesen elpusztult.
A jasenovói vasútállomás, bár védett kulturális örökség, meglehetősen rossz állapotban van, és nincs funkciója, akárcsak a bela crkvai állomásnak.
